Balázs Tamás, a magyarszováti lelkész mondta a prédikációt.
Felpakoltunk mindent és Orsit Csete mamánál hagytuk, mert nem javult a helyzete, továbbra is köhög, hörög, folyik az orra és piros a szeme. Így aztán miután lehagytuk Orsit indultunk a templom fele.
Itt az istentisztelet lejárta után "a háziak" és a meghívott vendégek együtt ebédeltek.
Anya ezt a szép virágcsokrot kapta ajándékba és még más ajándékot.
Itt, az ebéden aztán megbeszéltük azt, hogy elég kevesen voltunk, mindannyian többre számítottunk, hogy nagyobb létszámmal lesznek a szovátiak, de sajnos sokan nem tudták (pedig sokat volt hirdetve templomban, újságban, rádióban), és sajnos sokan voltak olyanok is, akik tudták, de nem vonzotta őket ez a találkozó. (Nagyon szép és felemelő dolgokról maradtak le)
Délután 4-től a Tarisznyás együttes múzsikált, "húzta a talpalávalót", ahogy a helybéli tiszteletes, Bálint Benczédi Ferenc mondta, és előtte Weiss Attila művészettörténész képek segítségével mutatta be a magyarszováti templomot, annak hírességeit.
A Tarisznyás együttes pedig olyan jól húzta, hogy bizony táncra is perdültünk szinte mindannyian.
Mivel fényképezőgépet elfelejtettünk vinni, mint a legtöbbször, így apa készített pár képet a maroktelefonjával.
Magyarszovát három fontos elemét emelem ki és is, akárcsak Balázs Tamás:
1. A magyarszováti népdal, népzene, tánc hagyománya
2. Az árpádkori unitárius templom és
3. a természeti, virágrezervátum.
MAGYARSZOVÁTI TÁNCOK
Magyarszovát (Suatu) Kolozs megyei kisközség, Kolozsvártól mintegy 36 km-re fekszik. Lakossága kb. 2800 lélek, kétharmada magyar, egyharmada román, elenyészo részben cigány. A faluban a magyarok unitárius illetve református vallásúak, a románok többsége ortodox, kisebb részben görög katolikus. A falu két részre tagolódik, Alsó- és Felsoszovát. A felsoszovátiak unitáriusok és nemesi eredetuek, míg az alsószovátiak reformátusok és jobbágyok. A két falurész közötti társadalmi különbség magnyilvánult a nõi ingek díszítésében illetve a táncban is volt némi letérés. A falu elsõ írásos említése 1213-ból való, a gótikus stílusban épült unitárius templomban ma is láthatók a freskó töredékei. A szentélyben egy XV. századi szobor ékeskedik. A református templomban, amelyet a XVII. század végén épített újjá Bánffy Dénes özvegye, egy 1682-bol származó sírfelirat látható. Mivel a falu - annak ellenére, hogy viszonylag közel fekszik Kolozsvárhoz - eléggé elszigetelt volt, úgy szellemi, mint tárgyi vonatkozásban igen régies hagyományokat õrzött meg napjainkig.
Nyelvjárását, viseletét tekintve az észak-mezoségi néprajzi tájegységbe sorolható, bár nyelvjárásában egy néhány elem a moldvai magyar csángók felé mutat. Zenéjét tekintve elmondhatjuk, hogy igen sok, a magyar népzene mélyebb rétegeibe sorolható dallamot oriztek meg napjainkig. Általános az igen gazdagon díszített dallamok elõadása, ami az újabb stílushoz tartozó dallamokra is vonatkozik.
Hangszereik közül a hegedû azonos a közismerttel, a kontra a Mezõségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedûbõl és klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, ami által a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudjá k megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek a hármashangzatok egyidejû megszólaltatására. A nagybõgõ két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.
A táncaik felsorolásánál különérdekesség, hogy hiányzik a csárdás elnevezés. A táncrend egy régies állapotot tükröz:
Legényes táncok
(Magyarszováti)
Legényes táncok: - ritka magyar - suru magyar A szováti elnevezés szerint a kurázsi (románul: curaj)) az itteni értelemben vetélkedést jelent.
Magyar (négyes)
(Magyarszováti)
Magyar vagy négyes: párosan, vagy négyes köröket alkotva járják.
Akasztós
(Magyarszováti)
Akasztós vagy lassú cigánytánc: régi lassú tánc, elnevezésének semmi köze nincs a cigányokhoz sem a mozgásban, sem a zenében. Ehhez a tánctípushoz tartozó dallamok egy része egy közösségen belül egy nemzetség nevéhez kapcsolódik, Szovát esetében a Csete nemzetséghez (Cseték tánca).
Szászka
(Magyarszováti)
Szászka, szásztánc vagy cigánytánc: a tulajdonképpeni lassú csárdás, amelyet ügyesebb táncos legények két lánnyal is járnak.
Összerázás, szökős
(Magyarszováti)
Összerázás, szökös: a gyors csárdásnak a régiesebb, lassabb formája. A táncszók helyi elnevezése: rikótozás. A magyarszováti zenekar összetétele megegyezik a "szokásos" erdélyi vonósbanda felállásával: prímás, kontrás, bogos. Hangszereik közül a hegedû azonos a közismerttel, a kontra a Mezõségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedûbõl és klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, ami által a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudjá k megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek a hármashangzatok egyidejû megszólaltatására. A nagybõgõ két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.
A TEMPLOMRÓL
Magyarszovát - Suatu
Kolozs megye (Kolozs vármegye)
A Kisméretű, mégis impozáns templom a XIV. század elején épülhetett, de első említésével csak 1346-ban találkozunk a Suky család osztálylevelében. Nagyarányú késő gótikus átépítésére a XV. század második felében került sor. Falpillérekből induló boltozatai is ekkor épülhettek. A gyülekezet a XVI. században tért át protestáns hitre. 1790-ben a beomlott boltozatok helyett síkfödém épült, amelynek vakolatból mintázott stukkódíszén a Suky-címer látható. Ajtólapjai is ekkor készültek, berendezési tárgyai a XIX.-XX. századból valók.
Falképei 1925-ben a templom belső felújítása idején kerültek felszínre, de ekkor csak a diadalív déli oldalán, a hajó északi és déli falán tártak fel egy-egy képmezőt. Azóta pedig jelentős részleteiket lemeszelték, levakolták. A két periódusban festett képek közül a diadalíven és a hajó déli falán levők a XIV. században készültek. A figurák felett mindkét képmezőben háromkaréjos mustrákkal díszített timpanon látható. Míg a hajó falán ábrázolt álló szentnek sajnos a felső teste és art arca elpusztult, a diadalív pietája viszonylag jó megtartású. Egy fa erezetű padon vagy trónuson ül a halott Krisztust ölében tartó, kék köpenyes Szűz Mária. E korai képek freskó technikával, grafikus előadásmódban készültek. Felületét előkerülése óta nem konzerválták, így a gyengébb megtartású részek lehullottak, a templomjavítások során pedig mészpermettel fújták be.
A hajó északi falát díszítő - eredetileg lényegesen nagyobb méretű - kép keletkezése a templom XV. századi felújításához kapcsolódott. Ez ikonográfiailag rendkívül ritka ábrázolás az Utolsó ítéletnek egy olyanfajta megjelenítése, amely a történeti Magyarországon csak a kiétei (Kyjatice) evangélikus templomban ismert. ott évszámmal datáltan 1427-ben készült. A képmező kör alakú volt, melynek kerete kilenc cikkelyre volt osztva és fent középütt a mandorlás Krisztus trónolt. Az alatta levő képsávban a 12 apostol, lejjebb szentek, legalul pedig a feltámadó lelkek voltak láthatók. Sajnos csak voltak, mert a szekkó technikával festett kép túlnyomó többségét lemeszelték, bevakolták. Így ma csak két négyszögletes kivágásban a keret apró figurái maradtak meg. Sajnálatos az a megoldás is, hogy a templom fűtését szolgáló dobkályha füstelvezető csövét az egykori képmező közepén vezetik ki.
Tudomásunk szerint 2000 nyarán a Teleki Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően állagmegóvó konzerválást végeztek a falképeken.
A NÖVÉNYREZERVÁTUMRÓL
Kb. 400 ritka növény található, és a világon egyedül itt látható az Astralagus peterfii nevű virág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése