2008. október 31., péntek

Simogató áldás

Október vége van.
A napfény bőven szórja felénk meleg sugarait, megsimogatja arcunkat és lelkünket. Minden évszaknak megvan a maga szépsége, melege, színe. Szemünk és lelkünk elé tárulkozik e világ a maga valóságával. Látom kislányom lelkesedését az új megismerése iránt, minden ami az élethez tartozik. Milyen jó így rácsodálkozni a világra. Végülis minket, felnőtteket is a mindig új, az ismeretlen "tart életben", lelki erőnket mozdítja a haladás, a mindig tanulás útján. Minden, akárcsak a napfény, a lágy szellő, a gondolat, a mosolygás, a gyermeked, az életben tartott kapcsolataid, simogató áldásként hatnak ránk. És jólesik ez a szemnek, léleknek egyaránt.
Így várom a novembert, hogy az embereknek én is ilyen simogató áldás lehessek minden pillanatban: boldogság,örömteli pillanatok, depresszió, elmúlás, gyász... esetén.

2008. október 29., szerda

Orsi új sétáló babája

Ez Bözsi nényje és Guszti sógor ajándéka Orsinak. Sétáltatni lehet a babát, és beszél is. Nagyobb a baba, mint Orsi.
Puszi, puszi.



Hol a szeme?



Jaj, én most két babára kell vigyázzak - mondta Jancsika.

Megérkezett Bözsi nényje és Guszti sógor

Ma megérkeztek hozzánk, Magyarországról. Elbeszélgettünk és másnapig itt maradtak. Jót vacsoráztunk együtt. Videón megnéztük hol nyaraltak együtt mamával és tatával Egerszalókon és Miskolc-Tapolcán. Láttuk Eger várát, láttuk az ottani élményfürdőt, Miskolc-Tapolcán a barlangfürdőt és az aggteleki cseppkőbarlangot. Gyönyörű helyek. Jövőre mi is megyünk "világot látni", hiszen Orsi már nagyobb lesz.



Igen, ezt szeretem



Haló tátá, gyere már, mert megjött nényje és bátyja.





Mivel nem lehetnek itt Orsi szülinapján már most odaadták az ajándékot.
Áj te... mekkora baba. Itt a szája.




Látjátok mekkora babát kaptam?




No én estig jól megsétáltatok itt mindenkit

2008. október 27., hétfő

Ima

Ezt az imát mondta anya a Kolozsváron élő magyarszovátiak találkozóján.


Mélységek és magasságok Ura, gondviselő Istenünk!

"Akarok! Egy kemény, rövid kis szó
E szóban benne van egész életem."

Ady soraival kezdjük az imát e találkozó alkalmával Istenünk, hiszen e szóban benne van a mi életünk is, a mezőségi embereknek.
Amikor megszülettünk nekünk nem jeleztek nagyot a csillagok, de szüleinknek életük fénye és csillaga voltunk. Boldog gyermekkorban volt részünk, mert szüleink azt akarták, hogy megismerjük a mezőség ízét, fényét. Itt Magyarszováton hallottuk meg először édesanyánk és édesapánk első simogató szavait, itt szaladtunk boldogan, önfeledten a búzakalászos réten, itt tanultuk meg hagyományainkat, itt értettük meg a vallásunk iránti ragaszkodásunkat, itt tanultuk meg a mezőségi ember életét: az egyszerűséget, de a szeretetteljes gondoskodást, segítőkészséget.
Miután felnőttünk igényesebbek lettünk, gyermekeinknek többet akartunk nyújtani és elhagytuk a fatornyos kis falut, mert vonzott bennünket a nagyváros fénye, zaja. A nagyvárosban próbáltunk otthont, fészket teremteni magunknak,és a nehezebb időkben is végigkísért bennünket a szülőfalu melege,és éreztük hogy az édes Otthon falai védnek bennünket, mely a mezőségi értékekkel, hagyományokkal színessé, értelmesebbé, szeretetteljessé varázsolták számunkra az életet.
De itt most álljunk meg és nézzünk tükörbe önmagunkkal, készítsünk számadást, hogy vajon milyen erősek a gyökereink, hogy vajon milyen értékeket hoztunk magunkkal?!
Ha egy fát elvágnak, ha a törzse le is esik, a gyökerei mélyen a földbe gyökereznek és újból kihajt. MI, magyarszovátiak, ha el is indultunk a megnyílt úton, a nagyvárosba a gyökereink vissza-visszatérítenek a múltba,hogy feltöltsön az Otthon melege, vissza-visszatérünk arra a helyre ahol a bölcsőnk ringott és ahol édesanyánk, az anyanyelvünk hangján szólott hozzánk, igen a mezőségi tájszólás szépségével együtt, mely nekünk szépencsengő kincs és érték mindenkor.
Igen, számadást kell készítenünk itt és most hogy vajon gyermekeinknek mit hagyunk hátra?! Vajon hátrahagyjuk-e ezeket az értékeket? Őrizni tudjuk-e az elődeink, nagyapáink építette házak fényét, árnyékát, vajon őrizzük-e a nagymamáink szőtte szőnyegek mintáit?
Istenünk!
Vajon mi az ami minket igazol és ami számunkra a legfontosabb?!
E két szó, fogalom bennünk van és magunkban hordozzuk bármerre is járunk: a hit és haza.
Köszönjük neked Istenünk, hogy magunkkal hoztuk és hordozzuk a vallásunk, templomunk iránti hűségünket és a szülőföldünk, Magyarszovát iránti szeretetünket és hűségünket.
Ne vegye senki zokon, hogy ezt mondom, de büszkék is vagyunk erre.
Istenünk, Atyánk!
Adj hitet és bölcsességet mindannyiunknak, hogy megnyugodjunk a te akaratodban. Mindannyiunkban van jó és rossz is. A jó bennünk képviseli a reményt, a szeretetet,a tisztessége, a becsületet, a jóindulatot,... az emberséget-hadd nevezzem így és a rossz felünk képviseli a haragot, az irigységet, a gyülőletet, az önteltséget és sorolhatnám tovább.., de add Istenünk, hogy e harcban az a fél győzzön, azok a tulajdonságaink, melyeket táplálunk. És táplálnunk kell az emberséget, hogy MEGMARADJUNK EMBEREKNEK, ISTEN GYERMEKEINEK.
A te örömöd fénye, Istenünk fogja mindenkor a mi lelkünket átmelegíteni, ennek tűze fog égni a mi lelkünkben és a mi lelkünk fényéből kisugárzik majd a Te dicsőséged mindenkor.
Hálát adunk Istenünk ezért a találkozásért, mely méginkább megerősíti bennünk "az akarást", hogy vigyázzuk, őrizzük és adjuk tovább értékeinket és mindenkor a megmaradáson munkálkodjunk. Meg akarunk maradni, és ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy voltak idők és most is éljük azokat az időket, amikor a mezőségen való megmaradás próbakövet jelentett számunkra, hiszen anyanyelvünk, önazonosságunk fenyegetve volt. Bizonyítottunk, hogy magyarnak megmaradni lehet és kell, hogy az őseink munkája, ránkhagyott, ránkbízott kincsek megmaradjanak.
Gondviselő Istenünk! Ki mindannyiunkra gondot viselsz, adj erőt, egészséget és bölcsességet mindannyiunknak, hogy dolgozni tudjunk a te dicsőségedre, egyházunk, nemzetünk, Otthonunk épülésén, hogy maradjunk meg vallásos, hívő mezőségi magyaroknak, mert AKARUNK megmaradni.
Isten áldása legyen és maradjon mindannyiunkkal, a világmindenségben élő emberiséggel örökkön örökké.
Ámen.

2008. október 26., vasárnap

Kolozsváron élő magyarszovátiak találkozója

Ma reggel anya buzgón készítette Orsit, apát és magát a kolozsvári belváros unitárius templomába, istentiszteletre. A lelkész kollega felkérte anyát, hogy imádkozzon és
Balázs Tamás, a magyarszováti lelkész mondta a prédikációt.
Felpakoltunk mindent és Orsit Csete mamánál hagytuk, mert nem javult a helyzete, továbbra is köhög, hörög, folyik az orra és piros a szeme. Így aztán miután lehagytuk Orsit indultunk a templom fele.
Itt az istentisztelet lejárta után "a háziak" és a meghívott vendégek együtt ebédeltek.

Anya ezt a szép virágcsokrot kapta ajándékba és még más ajándékot.



Itt, az ebéden aztán megbeszéltük azt, hogy elég kevesen voltunk, mindannyian többre számítottunk, hogy nagyobb létszámmal lesznek a szovátiak, de sajnos sokan nem tudták (pedig sokat volt hirdetve templomban, újságban, rádióban), és sajnos sokan voltak olyanok is, akik tudták, de nem vonzotta őket ez a találkozó. (Nagyon szép és felemelő dolgokról maradtak le)

Délután 4-től a Tarisznyás együttes múzsikált, "húzta a talpalávalót", ahogy a helybéli tiszteletes, Bálint Benczédi Ferenc mondta, és előtte Weiss Attila művészettörténész képek segítségével mutatta be a magyarszováti templomot, annak hírességeit.
A Tarisznyás együttes pedig olyan jól húzta, hogy bizony táncra is perdültünk szinte mindannyian.

Mivel fényképezőgépet elfelejtettünk vinni, mint a legtöbbször, így apa készített pár képet a maroktelefonjával.

Magyarszovát három fontos elemét emelem ki és is, akárcsak Balázs Tamás:
1. A magyarszováti népdal, népzene, tánc hagyománya
2. Az árpádkori unitárius templom és
3. a természeti, virágrezervátum.

MAGYARSZOVÁTI TÁNCOK
Magyarszovát (Suatu) Kolozs megyei kisközség, Kolozsvártól mintegy 36 km-re fekszik. Lakossága kb. 2800 lélek, kétharmada magyar, egyharmada román, elenyészo részben cigány. A faluban a magyarok unitárius illetve református vallásúak, a románok többsége ortodox, kisebb részben görög katolikus. A falu két részre tagolódik, Alsó- és Felsoszovát. A felsoszovátiak unitáriusok és nemesi eredetuek, míg az alsószovátiak reformátusok és jobbágyok. A két falurész közötti társadalmi különbség magnyilvánult a nõi ingek díszítésében illetve a táncban is volt némi letérés. A falu elsõ írásos említése 1213-ból való, a gótikus stílusban épült unitárius templomban ma is láthatók a freskó töredékei. A szentélyben egy XV. századi szobor ékeskedik. A református templomban, amelyet a XVII. század végén épített újjá Bánffy Dénes özvegye, egy 1682-bol származó sírfelirat látható. Mivel a falu - annak ellenére, hogy viszonylag közel fekszik Kolozsvárhoz - eléggé elszigetelt volt, úgy szellemi, mint tárgyi vonatkozásban igen régies hagyományokat õrzött meg napjainkig.

Nyelvjárását, viseletét tekintve az észak-mezoségi néprajzi tájegységbe sorolható, bár nyelvjárásában egy néhány elem a moldvai magyar csángók felé mutat. Zenéjét tekintve elmondhatjuk, hogy igen sok, a magyar népzene mélyebb rétegeibe sorolható dallamot oriztek meg napjainkig. Általános az igen gazdagon díszített dallamok elõadása, ami az újabb stílushoz tartozó dallamokra is vonatkozik.

Hangszereik közül a hegedû azonos a közismerttel, a kontra a Mezõségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedûbõl és klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, ami által a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudjá k megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek a hármashangzatok egyidejû megszólaltatására. A nagybõgõ két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.

A táncaik felsorolásánál különérdekesség, hogy hiányzik a csárdás elnevezés. A táncrend egy régies állapotot tükröz:
Legényes táncok
(Magyarszováti)
Legényes táncok: - ritka magyar - suru magyar A szováti elnevezés szerint a kurázsi (románul: curaj)) az itteni értelemben vetélkedést jelent.
Magyar (négyes)
(Magyarszováti)
Magyar vagy négyes: párosan, vagy négyes köröket alkotva járják.
Akasztós
(Magyarszováti)
Akasztós vagy lassú cigánytánc: régi lassú tánc, elnevezésének semmi köze nincs a cigányokhoz sem a mozgásban, sem a zenében. Ehhez a tánctípushoz tartozó dallamok egy része egy közösségen belül egy nemzetség nevéhez kapcsolódik, Szovát esetében a Csete nemzetséghez (Cseték tánca).
Szászka
(Magyarszováti)
Szászka, szásztánc vagy cigánytánc: a tulajdonképpeni lassú csárdás, amelyet ügyesebb táncos legények két lánnyal is járnak.
Összerázás, szökős
(Magyarszováti)
Összerázás, szökös: a gyors csárdásnak a régiesebb, lassabb formája. A táncszók helyi elnevezése: rikótozás. A magyarszováti zenekar összetétele megegyezik a "szokásos" erdélyi vonósbanda felállásával: prímás, kontrás, bogos. Hangszereik közül a hegedû azonos a közismerttel, a kontra a Mezõségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedûbõl és klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, ami által a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudjá k megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek a hármashangzatok egyidejû megszólaltatására. A nagybõgõ két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.

A TEMPLOMRÓL




Magyarszovát - Suatu

Kolozs megye (Kolozs vármegye)

A Kisméretű, mégis impozáns templom a XIV. század elején épülhetett, de első említésével csak 1346-ban találkozunk a Suky család osztálylevelében. Nagyarányú késő gótikus átépítésére a XV. század második felében került sor. Falpillérekből induló boltozatai is ekkor épülhettek. A gyülekezet a XVI. században tért át protestáns hitre. 1790-ben a beomlott boltozatok helyett síkfödém épült, amelynek vakolatból mintázott stukkódíszén a Suky-címer látható. Ajtólapjai is ekkor készültek, berendezési tárgyai a XIX.-XX. századból valók.

Falképei 1925-ben a templom belső felújítása idején kerültek felszínre, de ekkor csak a diadalív déli oldalán, a hajó északi és déli falán tártak fel egy-egy képmezőt. Azóta pedig jelentős részleteiket lemeszelték, levakolták. A két periódusban festett képek közül a diadalíven és a hajó déli falán levők a XIV. században készültek. A figurák felett mindkét képmezőben háromkaréjos mustrákkal díszített timpanon látható. Míg a hajó falán ábrázolt álló szentnek sajnos a felső teste és art arca elpusztult, a diadalív pietája viszonylag jó megtartású. Egy fa erezetű padon vagy trónuson ül a halott Krisztust ölében tartó, kék köpenyes Szűz Mária. E korai képek freskó technikával, grafikus előadásmódban készültek. Felületét előkerülése óta nem konzerválták, így a gyengébb megtartású részek lehullottak, a templomjavítások során pedig mészpermettel fújták be.

A hajó északi falát díszítő - eredetileg lényegesen nagyobb méretű - kép keletkezése a templom XV. századi felújításához kapcsolódott. Ez ikonográfiailag rendkívül ritka ábrázolás az Utolsó ítéletnek egy olyanfajta megjelenítése, amely a történeti Magyarországon csak a kiétei (Kyjatice) evangélikus templomban ismert. ott évszámmal datáltan 1427-ben készült. A képmező kör alakú volt, melynek kerete kilenc cikkelyre volt osztva és fent középütt a mandorlás Krisztus trónolt. Az alatta levő képsávban a 12 apostol, lejjebb szentek, legalul pedig a feltámadó lelkek voltak láthatók. Sajnos csak voltak, mert a szekkó technikával festett kép túlnyomó többségét lemeszelték, bevakolták. Így ma csak két négyszögletes kivágásban a keret apró figurái maradtak meg. Sajnálatos az a megoldás is, hogy a templom fűtését szolgáló dobkályha füstelvezető csövét az egykori képmező közepén vezetik ki.

Tudomásunk szerint 2000 nyarán a Teleki Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően állagmegóvó konzerválást végeztek a falképeken.

A NÖVÉNYREZERVÁTUMRÓL

Kb. 400 ritka növény található, és a világon egyedül itt látható az Astralagus peterfii nevű virág.

Magyarszovát, anya és apa szüleinek szülőfaluja, édes otthona

Az unitárius templom kívülről



Templombelső



Boltozati zárókő a templomkertben



Suky-címeres falpillérfejezet a XV.századi építkezésből.



XIV. századi pieta a diadalív déli oldalán



XV. századi utolsó ítélet - ábrázolás töredéke a hajó északi oldalán



Magyarszováti lassú csárdás


2008. október 25., szombat

Mosollyal a betegség ellen

Az este a vallásóra és a sikeres ifióra után mindenki kidőlt. Orsi leghamarabb, aztán anya is és apa is. Orsi viszont fel-felsírt, de a betegség és fáradtság miatt vissza is aludt.
Ma reggeli fejlemények:

Orsi rosszabbul volt az este, anya úgy döntött ma reggel, hogy mégiscsak antibiotikumos kezelés szükséges,hiszen az orvosnő is azt mondta, ha nincs javulás sajnos hozzá kell nyúlni az antibiotikumhoz, amitől anyának frásza van, de hát nincs más kiút, mindent megpróbáltunk. A ma reggeli alvás után - ami ma kívételesen a betegség miatt 3 óra volt(azaz reggel 8-tól, 11-ig),- délutánra már a mosolyával próbált ellenállni a hűlésnek, köhögésnek, bár egyfolytában szortyogott, folyt az orra.



Apa is úgy döntött este fél 10-kor, hogy mégiscsak injekció kell, mert a mandulái felduzzadtak és a láz, didergés mégiscsak azt adta tudomására, hogy itt mese nincs, injekcióra fel.
Reggel miután bekapta az injekciót(érbe), megjött a munkakedve és láss csodát kiment az udvarra kertészkedni.



Anya nincs rosszul, csak a torokfájásra panaszkodik, de anya is antibiotikumos kezelést vesz (amitől frásza van), de valószínű a piros torokban ott lapulnak a streptococus baciluskák. Anya vidáman tett-vett a konyhában, mosogatott, főzőtt és közben gyümölccsel doppingolta magát.

2008. október 24., péntek

Le vagyunk robbanva

Az egész család köhög, tüsszög. Anyának fáj a torka, apának dagad a mandulája, Orsi csúnyán köhög, hörög és nagyon zsémbes. Beütött a krakk.
Kúra: Mivel anyának már 3 hete fáj a torka, nincs más megoldás antibiotikum, apának ugyszintén. Ezen kívül forró mézes-citromos tea és forró fürdő (csak anya ezt nem igazán bírja, de még mindig jobb, mint a sósvizes gargarizálás).
Orsinak egyelőre: Panadol szirup, Stodal - növényi kivonatú és estére Peritol, nyugtató hatású szirup, mely felszaggatja a köhögést és tea C vitamin cseppel és sok gyümölcs az egész családnak. A gond csak az, hogy igen édesek, és Orsi már nem akarja bevenni őket, immel-ámmal vagy elbolondítja anya és néha van úgy, hogy kényszerrel adja be.
Ilyenkor mindenki kedvtelen, álmos, zsémbes és anya főleg ágyba bújna reggeltől estig és nem kelne ki az ágyból, de Orsinak még így is, betegen sok energiája van és játszana, sétálna, amit aztán anyával meg is tesz és anya estére fáradtan ágybadől, jobban mondva egészen kidől. De hát mit meg nem tenne egy szülő a gyermekéért?!

2008. október 22., szerda

Babázás

Orsi ma nem volt valami jó kedvében, enyhén lázas és köhög. Hát igen. Most ógy látszik rajta a sor, hogy kilábaljon a hülésből, anyának már fájt és még mindig fáj a torka. Játszott ugyan, de mintha mégse találta volna a helyét, ráadásul később köhögni is kezdett.
Így veszi le a sapkát a saját fejéről is.

2008. október 21., kedd

Orsolya nap

Jó reggelt angyal-bogaram, boldog névnapot.
Ma reggel visszaaludt fél 10-ig és reggel már a gombokat rágcsálta a pokrócról, pedig a 300 ml. tejet már előtte megitta.

2008. október 19., vasárnap

Szülinapozás

Ma délután Bodor tatát köszöntöttük az 56-ik születésnapján.
A tata és mama és a két veje: Sándor és Márton



Asztalterítés. Anyuci megint újdonságokkal rukkolt elő. Elkészítette előételnek a csirketortát, különleges görög-erdély módra elkészített "saslik" - rablópecsenyét varázsolt Bodor mama elénk.



Mivel anya fogyókurázik, a mama anyára is gondolt és külön készített neki csak zöld és nyers zöldségekből és az anya kajája így nézett ki, és nagyon finom volt:



A nagy család: Bodor tata, mama a nővérem (sisterkém) családja és a mi családunk



Bodor tata és a legkisebbik unokája: Orsi.



A három unoka nagyság szerint: Timi, Sanyika és Orsi.



Anya és Orsikám



Melinda nővérem és Orsika



Tata és a tortája, amit a mama készített

2008. október 18., szombat

Névnapozás

Ma délután Orsi keresztanyja, keresztapja és kereszttestvére Bogi látogatott meg minket, mármint Orsit köszöntötték, névnapja alkalmából. Igaz csak kedden lesz a névnapja, de már mától ünnepeljük őt.

Puszi puszi



Keresztanyuval és Bogival



Keresztapu is itt van, apa még nem érkezett meg faluról



Vajon mit hoztak keresztanyuék?!



Játék és hancurozás



Sajnáljuk, hogy nem maradtak nálunk másnapig. Reméljük legközelebb.

2008. október 17., péntek

Esti játék alvás helyett



Semmi jele az álmosságnak



Biztonság apa ölében

2008. október 16., csütörtök

Neked bogaram

Orsi ma 11 hónapos már csak egy hónap és tölti az évet.Már lassan anya készülget a szülinapi csindarattára, hol ezt, hol azt vásárolgat. Neked és érted van minden bogaram. Ezt a rózsát apa fényképezte neked, és a verset anya mondja majd el neked, mondjuk majd közösen.



Arra születtem

hogy kisgyerek legyek,
anyám mellett játszam hosszú éveket,
arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
s megértsem a szóból azt, amit lehet,

s végül arra jöttem én e világra,
hogy hinni tudjam: nem vagyok hiába.

Arra születtem, hogy megszeressenek,
s megszeressem én is azt, akit lehet,
arra születtem, hogy boldog is legyek,
s továbbadjam egyszer az életemet,

s végül arra jöttem én e világra
hogy belehalnom se kelljen hiába.

Adamis Anna verse

Kaktusz vagy rózsa, vagy mindkettő?

Anya minden virágot szeret, a mezőn, réten, kertben termett virágokat egyaránt.
Így néznek ki még most októberben is, a kertben és a teraszon.



Október esti virágkert

Anya kertjéből, a lelkészi lakás udvarán





és a teraszon...

Orsi járni készül

Orsi elfoglaltsága

2008. október 15., szerda

2008. október 12., vasárnap

Dalma szülinapján

Vasárnap délután Kolozsvárra mentünk Dalmáékhoz. Ma tartotta a 6. születésnapját. Dalma testvére Dorottya, aki már 1 éves és 4 hónapos, így fogadta Orsit.



Orsikám és Dori.



Itt a férfiak "klubja"



A nők itt is ott is a gyerekeikkel. Orsi anyával méri fel a terepet.



A gyerekszoba a kicsikkel, mert a nagyobb lányok, Dalma az ünnepelt is itt is voltak ott is, akárcsak az anyukák. Itt jobbról balra: Dori, Orsi és Dávid, valamint középen Iluska, (Dalma és Dori keresztanyja) aki sorra sétáltatta a babákat.



Orsival nincs gond, nagyon élvezi a gyerekszobában, "az új játékok" között, mindent megkostól kóser-e vagy nem.



A tortát nem fényképeztük le, mert el voltunk foglalva az udvaroltatással. Huncut kislány Orsi, csak az arcát tartja oda, és Dávid puszija máris csattan.