Advent I. vasárnapjára

Ez a vers lesz felovasva a templomba is. Mi advent I vasárnapján a csend gyertyáját gyújtjuk meg, hogy a lélek csendjében jobban tudjunk Istenre, önmagunkra, embertársainkra ráfigyelni, ráhangolódni.
Kívánunk mindenkinek meghitt adventi vasárnapokat és várakozással teli készülődést karácsony ünnepére.

Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások, szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent?
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, õrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tûzön és akadályon,
új erõt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk
-a csendben!
Túrmezei Erzsébet

Adventi koszorú

Ma délután az ifisekkel elkészült a templomi adventi koszorú.
Ilyen lett.

Orsi dolga

Orsi szundi-bundi.
Mostanában babával szeret aludni, neki mondogatja a mesét, míg aztán belealszik. Így van ez délutánonként és néha az esti alvásnál is.



A jaurtot csakis egyedül szereti enni, az ő helyéről: a kis székéből, az asztalkájáról.


És végül jöhet a rajzolás is. "Vonalakat és betűket írok" - mondogatja Orsi.

Várakozás

Adventre hangolódva ezt a verset találtam az interneten. Önreflekció.

Ismeretlen szerző:
Ne azt mondd

Ne azt mondd: így haladtunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jó-e ahogy volt,
- haladhatunk-e tovább?

Ne azt mondd: így építkeztünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jól van-e úgy, amint van,
- építkezhetünk-e tovább?

Ne azt mondd: így beszéltünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: ki értette, amit beszéltem,
- folytathatom-e így tovább?

Ne azt mondd: így segítettünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: segítség volt-e a segítség,
- segítsek-e tovább?

Ne azt mondd: így várakoztunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: mire még, s mennyi ideje már,
- hogyan várhatnék tovább?

A lélek dala

Ezt a történetet a kismamaklub listáján olvastam.

Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyerek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujában, és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a gyereket.
Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik a gyermeket.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezét éneklik győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal.
Jack Kornfield

ORSI 2 ÉVES

MA töltötte anya és apa angyalbogara:a kis Orsolyánk a 2 évet. Ezelőtt pontosan két évvel született ezen a napon: 2007 nov. 16-án délután 2 óra 35 perckor.
Átgondolta anya, hogy mennyire aggódott a szülési fájdalmak közepette azon a napon, de azért Istenem milyen örömteljes pillanat volt az. Hát leírni nem lehet.
Ma ünnepeltük meg a kismamaklubos találkozáson az októberben, novemberben és decemberben születetteket.

Kádár Edina-Réka keresztelőjén

Ma délután újra keresztelő volt a baráti körünkben. Az idén ez volt a negyedik és egyben az utolsó. No de öröm keresztelőkre menni.

Orsi


A lányok buliznak, táncolnak.
Balról jobbra: Dorottya, Dalma és Orsolya

Orsi szülinapi bulija

Szombaton tartottuk Orsi szülinapját, bár 16-án született. Ekkor tudtak jönni a mamák, testvérek, keresztszülők és barátok, mivel vasárnap keresztelőbe kell menjenek anyáék is.

Pár kép a szombati napról

Anya féltett virágai

Kettő különösebben féltett.
Ezt a karácsonyi kaktuszt anya a nővérétől kapta, Melindától.



És ez az ibolya Demeter Erikától.

Tündéék nálunk

Anya kereszttestvére Maneszes Tünde és vőlegénye Sándor hazajöttek Amerikából 6 év után. Meglátogattak anyáékat. Orsi délben nem akart lefeküdni, így aztán anya nem erőltette az alvást, de délután fél ötkor, amikor anya kikísérte Tündééket, Orsit így találta anya a szobában.

Kidőlt


Sajnos nem volt ideje anyának tésztázni, sütni, így estefele került csak sor egy gyors almástészta elkészítésére, ahol Orsi is kivette a részét, segített anyának a tojássárgáját kikavarni. Estefele felkelt így nekiláttunk a sütésnek.



...ja és a tészta hamar elkelt.

Gyorsaság

No ezt nézzétek meg.
5 perc alatt iskolába készíti a fiát - azaz kölcsönösen segítik egymást.
Szerintem nekem jövöre mire Orsi óvodába megy sem fog sikerülni, no de azért még van időm gyakorolni:)))




És figyelem férfiak, nézzétek tovább, mert a férfiakról is szól a következő a youtube filmen.

Halottak napja

Ady Endre: Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!


Igen olyan édes-keserű érzés, de mégis lelket melengető a temető hangulata ilyenkor halottak napján, vagy ahogy mi falun - Magyarszováton - szoktuk mondani: világítás napján.
Nagyobb ünnepeinkkor is a külsőségek segítenek ráhangolódni az ünnepre - sajnos vagy nem sajnos - de olyan jól kitalált jelképek ezek.
Ilyenkor halottak napján a kettős jelkép: a gyertya és a virág. Mindkettő az élet, de egyben az elmúlás jelképe is: a gyertyák égnek, világítanak, de egyszer csonkig égnek, a virágok hasonlóképpen élnek, szívet melengetnek a maguk színpompáival, teljes kinyílásukkal, de egyszer elhervadnak, elszáradnak, akár az emberi test is.
Én a gyertyát a lélek jelképének, a virágot pedig a test jelékének tartom. Összefonódik a test és lélek a földi létben, viszont az Örök Lét-ben a gyertyák láthatatlanok, mivel csonkig égtek, a földi létben a virág elhervadt.

Valamitől, valakitől mindig búcsúzunk és mindig emlékezünk.
Csendes, békés emlékezést mindannyiunknak.