Advent IV. vasárnapjára

Egy vers hangzott el a templomba a négy gyertya meggyújtásának alkalmával, de én ezt a történetet fűztem a prédikációba, hiszen ez fejezi ki leginkább a tiszta, őszinte gyermeki Jézus-várást, a karácsonyhoz való megérkezésünket, amikor a lelkünbe nézve a jézusi arcban önmagunkat gyermeki énünket is meglátjuk, azaz fordítva is érvényes, amikor a gyermeki énünkben - letisztítva azt az évek során felgyűlt keserűségtől, nehézségtől, fájdalomtól - meglátjuk az igazi Jézus arcot. Ezt a történetet az interneten találtam.

A SZÍV

-Holnap reggel, kezdte a sebész, Ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust - vágott közbe a fiú. A sebész bosszankodva felnézett - Fel fogom vágni a szívedet,
- folytatta, hogy lássam, mennyi károsodás történt.
-De amikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni...mondta a fiú. A sebész a szülőkre tekintett, akik csendben ültek.
-Miután látom, hogy mennyi károsodás történt, vissza fogom varrni a szívedet és a mellkasodat, és eltervezem, mi a következő lépés.
- De ott fogod találni Jézust a szívemben. A Biblia azt mondja, hogy Ő ott él. Minden zsoltár azt zengi, hogy Ő ott él. Ott fogod találni Őt az én szívemben. A sebésznek elege volt:
- Majd megmondom neked, mit fogok találni a szívedben! Sérült izmokat, gyenge vérellátást, és elvékonyodott érfalakat fogok találni. Ezután el fogom tervezni, hogy tudlak meggyógyítani.
-Jézust is ott fogod találni, Ő ott él - mondta a fiú.
A sebész elment. Leült az irodájában, és magnószalagra vette a műtéttel kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait, sérült főütőér, sérült tüdőbe vezető erek, elterjedt izomsorvadás, (visszafejlődés)
Nincs remény a szívátültetésre, nincs remény a gyógyításra, kezelésre. Terápia: fájdalomcsillapítók, és ágyban feküdni. Prognózis: itt kis szünetet tartott, egy éven belüli halál.
Megállította a magnót, de még volt mit mondania.
-Miért?? kérdezte hangosan. Miért tetted ezt??? Te juttattad őt ide! Te okoztad neki ezt a gyötrelmet és Te kárhoztattad őt korai halálra!!
Miért ?
Az Úr így válaszolt:
-A fiú az Én bárányom, nem terveztem, hogy sokáig a TE nyájadhoz tartozzon, mert ő az én nyájamnak tagja, és az lesz örökké. Itt a én nyájamban nem lesz fájdalom, olyan jólétben lesz része, amit te el sem tudsz képzelni. Szülei egy napon, találkozni fognak vele és ők is megismerik a békességet és az én nyájam gyarapodni fog.
A sebész, forró könnyeket hullajtott, de ingerültsége meg ennél is hevesebb volt.
Te teremtetted ezt a fiút, Te teremtetted ezt a szívet !!! Meg fog halni hónapokon belül. Miért ???
Az Úr válaszolt:
-A fiú az Én bárányom, vissza fog térni az én nyájamhoz, amint elvégezte küldetését. Én nem azért küldtem az én bárányomat a nyájadba, hogy elveszítsem, hanem azért, hogy egy másik elveszett bárányt megmentsen.
Az orvos megértette, őróla van szó, már potyogtak a könnyei.
A sebész odaült a fiú ágya szélére, a szülők vele szemben ültek. Akkor felébredt és suttogva kérdezte:
-Kinyitottad a szívemet???
- Igen, mondta a sebész.
-Mit találtál ? -kérdezte a fiú.
-Megtaláltam Jézust- felelte az orvos

HÓ!!!

Ma reggel apa korán kelt, anya is megébredt, hogy a kocsi kinnt van az utcán zúg, de apa mire vár, és miért nem indul, ezt anya nem tudta elképzelni. Így amint kinéz az ablakon: Nahát hull a hó, majd gyorsan visszasurran az ágyba és kicsit lustizik még, megvárja, hogy Orsi is felébredjen. Amikor megitta a tejet, felállt a kiságyba - ezzel jelezte, hogy felkelt már Orsi és mondogatta is közben, anya félrehúzta a sötétítőt, hogy Orsi is lássa a havat.
- Orsi hull a hó - mondta anya.
Mire Orsi: - Jöjj el hozzánk Télapó. - énekelgette halkan.

Nagyon reméljük, hogy idén fehér karácsonyunk lesz.

Advent III.vasárnapjára

Kicsit elkésve, de ez az üzenet állt a III. vasárnapon. Sokszor sokmindent kérünk Istentől, sokmindent akarunk és talán amire igazán szükségünk lenne, azt nem vesszük figyelembe.


Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.
Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke: nem kapni, megszerezni kell.
Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.
Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt mondta: nem. A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz hozzá.
Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: nem. Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.
Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni, úgy, ahogyan Ő szeret engem. Erre azt felelte: látom, már kezded érteni!
Kértem erőt... és Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem bölcsességet...és Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
Kértem bátorságot? és Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.
Kértem, adjon szeretetet... és Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kértem kegyelmet... és Isten adott lehetőségeket.
Semmit sem kaptam, amit akartam és mégis megkaptam mindent, amire szükségem volt.

Angyalkák

Az adventi naptár helyett az idén - ezt már lekéstem - angyalkákat vágtunk ki Orsival, hogy így is érzékeltessem számára, hogy mikor jön el Karácsony, mikor kell elmondja a verset a templomba, mikor hoz az "angyalkája" ajándékot neki, vagy ahogy ő mondja: csomagot,.

Ezt az ötletet J. Annamaritól lestem el, remélem nem haragszik. Köszönöm az ötletet.
Mindennap elrepül egy angyalka, hogy majd az ő, "nagy" angyalkája érkezzen meg.



Orsi is segített, nagyon élvezte a ragasztást.



Orsi ragasztotta

Esti tánc

Este apával az ágyban ugra-bugrált, majd táncolni akart.
Apa a maroktelefonjáról tette a zenét Orsinak.

Figyelsz anya?





És a tánc...

Szív alakú süti apának

Ma újra sütni kellett, Orsi kikövetelte magának, hogy tortát akar enni.
Így aztán anyának támadt egy jó, egyszerű ötlete.

Hamar összecsaptam egy kavart meggyes tésztát, csak végül, hogy tortaformája legyen egy szív alakú tortaformába sütöttem meg. És persze, hogy kikövetelte a gyertyát, hogy fújja el.
Íme:

Adventi koszorú - a miénk

Nekünk, a lelkészi lakásra is készített anya egy adventi koszorút. Amikor Orsi meglátta egyfolytában azt kérte, hogy gyújtsuk, majd fújjuk el a gyertyákat. Egy ideig így ment naponta többször is, majd felhagyott vele, megunta.

Szupersüti: Házi nugat-snickers

Advent II. vasárnapjára készítette anya. Hát nagyon sikeres volt. Ezt a receptet különben Marcsa kománémtól (Orsi keresztanyja) kaptam már nagyon régen. Régebb még sütöttem egyszer-kétszer, de mivel már nagyon régen nem sütöttem ezt a tésztát, így hát erre esett a választás, mert volt időm szombaton - hiszen eléggé sok macera van vele. DE a végeredmény tökéletes, mennyei finomság.

Így nézett ki, amikor elkészült, de nem tudtam több képet készíteni róla, mert vasárnapra alig jutott, hogy a nővéremékhez vigyek kóstolóba.



Íme a recept:
Hozzávalók:

6 tojásfehérje
200 gr. cukor
200 gr. darált dió
3 kanál liszt
1 sütöpor

Ezt összedolgozom, egy kibélelt tepsibe megsütöm.
Miután megsült, ráolvasztom a tetejére a fehér csokit. Azaz 250-300 gr. fehércsokit gőz fölött megolvasztok (ha pedig tűzön, akkor kell hozzá egy nagyon kevés olaj)és a megsült tésztalapra simítom.

Krém: Erre a fehércsokira rákenem a krémet.
8 kanál cukrot 200 gr. cukorral karamellizálok, majd amikor aranysárga- barnás lett a színe belekavarom a 6 kanál cukorrak kikavart 6 tojássárgáját. Összefözzük, majd ehhez még 200 gr. apróra vágott, pergelt diót adok hozzá.Ezt a krémet ráöntöm a fehér csokirétegre.
A tetejére pedig, amikor kihűlt fekete, azaz keserűcsokit olvasztok meg (250 gr., de aki nem szereti a keserűcsokit, lehet bármilyen más tejcsokit is megolvasztani.
Másnapig vagy legalábbis 3-4 órát hűlni hagyjuk, hogy a fehér és a barna réteg csokoládé megkeményedjen.
Sok sikert hozzá.

Jó étvágyat!

Advent II. vasárnapjára

Sokszor a mindennapi nagy hajszában elvesznek, leértékelődnek az igazán fontos dolgok. A várakozás nem föltétlenül tétlenséget jelent, hanem pl. vannak dolgok, amelyek szinte önmaguktól oldódnak meg, csak türelem, időkivárás kell hozzá.
Advent második napjára a lelki békességet, harmóniát választottam hiszen a csendben, csenddel (Advent I. vasárnapja után) leginkább ezt érzékelhetjük. Ha szivünkben nincs csend, nyugalom, akkor ezt a békességet nem érhetjük el.
Ezzel a történettel kívánok mindannyiunknak további áldott adventi várakozást, "készülődést".


Egy sikeres üzletember úton az irodája felé megpillant egy sivatagi beduint, aki kényelmesen elhelyezkedett egy pálmafa árnyékában. Ott üldögél a fa törzsének dőlve és álmodozik. Az üzletembert bosszantja ez a látvány. Megáll és előadást tart a lusta fickónak a munka hasznosságáról, a pénz értékéről, a szorgalom jutalmáról. De a beduin mindig csak ennyit kérdez:

„És mire jó ez?”

Az üzletember végül is élénk színekkel vázol neki egy nagy gyárat egy sereg munkással, amelyet felépíthetne magának, ha szorgalmas lenne.

„És mire jó ez?”

„Akkor olyan sokat fogsz keresni, hogy a bankban is lesz felesleges pénzed.”

„És mire jó ez?”

„Ha ezt elérnéd, már többé nem kell semmit sem csinálnod és sokat pihenhetsz.”

„De hát éppen ezt csinálom most!” – mondja a beduin.

Advent I. vasárnapjára

Ez a vers lesz felovasva a templomba is. Mi advent I vasárnapján a csend gyertyáját gyújtjuk meg, hogy a lélek csendjében jobban tudjunk Istenre, önmagunkra, embertársainkra ráfigyelni, ráhangolódni.
Kívánunk mindenkinek meghitt adventi vasárnapokat és várakozással teli készülődést karácsony ünnepére.

Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások, szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent?
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, õrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tûzön és akadályon,
új erõt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk
-a csendben!
Túrmezei Erzsébet

Adventi koszorú

Ma délután az ifisekkel elkészült a templomi adventi koszorú.
Ilyen lett.

Orsi dolga

Orsi szundi-bundi.
Mostanában babával szeret aludni, neki mondogatja a mesét, míg aztán belealszik. Így van ez délutánonként és néha az esti alvásnál is.



A jaurtot csakis egyedül szereti enni, az ő helyéről: a kis székéből, az asztalkájáról.


És végül jöhet a rajzolás is. "Vonalakat és betűket írok" - mondogatja Orsi.

Várakozás

Adventre hangolódva ezt a verset találtam az interneten. Önreflekció.

Ismeretlen szerző:
Ne azt mondd

Ne azt mondd: így haladtunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jó-e ahogy volt,
- haladhatunk-e tovább?

Ne azt mondd: így építkeztünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jól van-e úgy, amint van,
- építkezhetünk-e tovább?

Ne azt mondd: így beszéltünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: ki értette, amit beszéltem,
- folytathatom-e így tovább?

Ne azt mondd: így segítettünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: segítség volt-e a segítség,
- segítsek-e tovább?

Ne azt mondd: így várakoztunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: mire még, s mennyi ideje már,
- hogyan várhatnék tovább?

A lélek dala

Ezt a történetet a kismamaklub listáján olvastam.

Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyerek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujában, és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a gyereket.
Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik a gyermeket.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezét éneklik győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal.
Jack Kornfield

ORSI 2 ÉVES

MA töltötte anya és apa angyalbogara:a kis Orsolyánk a 2 évet. Ezelőtt pontosan két évvel született ezen a napon: 2007 nov. 16-án délután 2 óra 35 perckor.
Átgondolta anya, hogy mennyire aggódott a szülési fájdalmak közepette azon a napon, de azért Istenem milyen örömteljes pillanat volt az. Hát leírni nem lehet.
Ma ünnepeltük meg a kismamaklubos találkozáson az októberben, novemberben és decemberben születetteket.

Kádár Edina-Réka keresztelőjén

Ma délután újra keresztelő volt a baráti körünkben. Az idén ez volt a negyedik és egyben az utolsó. No de öröm keresztelőkre menni.

Orsi


A lányok buliznak, táncolnak.
Balról jobbra: Dorottya, Dalma és Orsolya

Orsi szülinapi bulija

Szombaton tartottuk Orsi szülinapját, bár 16-án született. Ekkor tudtak jönni a mamák, testvérek, keresztszülők és barátok, mivel vasárnap keresztelőbe kell menjenek anyáék is.

Pár kép a szombati napról

Anya féltett virágai

Kettő különösebben féltett.
Ezt a karácsonyi kaktuszt anya a nővérétől kapta, Melindától.



És ez az ibolya Demeter Erikától.

Tündéék nálunk

Anya kereszttestvére Maneszes Tünde és vőlegénye Sándor hazajöttek Amerikából 6 év után. Meglátogattak anyáékat. Orsi délben nem akart lefeküdni, így aztán anya nem erőltette az alvást, de délután fél ötkor, amikor anya kikísérte Tündééket, Orsit így találta anya a szobában.

Kidőlt


Sajnos nem volt ideje anyának tésztázni, sütni, így estefele került csak sor egy gyors almástészta elkészítésére, ahol Orsi is kivette a részét, segített anyának a tojássárgáját kikavarni. Estefele felkelt így nekiláttunk a sütésnek.



...ja és a tészta hamar elkelt.

Gyorsaság

No ezt nézzétek meg.
5 perc alatt iskolába készíti a fiát - azaz kölcsönösen segítik egymást.
Szerintem nekem jövöre mire Orsi óvodába megy sem fog sikerülni, no de azért még van időm gyakorolni:)))




És figyelem férfiak, nézzétek tovább, mert a férfiakról is szól a következő a youtube filmen.

Halottak napja

Ady Endre: Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!


Igen olyan édes-keserű érzés, de mégis lelket melengető a temető hangulata ilyenkor halottak napján, vagy ahogy mi falun - Magyarszováton - szoktuk mondani: világítás napján.
Nagyobb ünnepeinkkor is a külsőségek segítenek ráhangolódni az ünnepre - sajnos vagy nem sajnos - de olyan jól kitalált jelképek ezek.
Ilyenkor halottak napján a kettős jelkép: a gyertya és a virág. Mindkettő az élet, de egyben az elmúlás jelképe is: a gyertyák égnek, világítanak, de egyszer csonkig égnek, a virágok hasonlóképpen élnek, szívet melengetnek a maguk színpompáival, teljes kinyílásukkal, de egyszer elhervadnak, elszáradnak, akár az emberi test is.
Én a gyertyát a lélek jelképének, a virágot pedig a test jelékének tartom. Összefonódik a test és lélek a földi létben, viszont az Örök Lét-ben a gyertyák láthatatlanok, mivel csonkig égtek, a földi létben a virág elhervadt.

Valamitől, valakitől mindig búcsúzunk és mindig emlékezünk.
Csendes, békés emlékezést mindannyiunknak.

Ifi halloween bulival

Este a nagyokkal töklámpásokat készítettünk, valamint jelmezes bulira került sor.
És természetesen az "újakat" hivatalosan is beavattuk a tordatúri egyletbe, de előtte egy pár próbatételen át kellett essenek és szerencsésen "átestek", majd oklevelet is kaptak.

Pár kép az eseményről:

A töklámpás



A beavatás




Az anyaboszorkány a két lányboszorkával




Orsi is a középpontban








Buli, buli, buli...
Először Orsi





És persze aztán a nagyok is - inkább a lányok - a fiúk nézték.

Kincsvadászat

Ma délután a kicsikkel vallásórán kincsvadászatra indultunk. Miután felfedeztük, hogy a kincs a szívünkben van, és miután a finomság is előkerült az asztalra, azután a kincsvadászati próbatétel során összegyüjtött termésekből "kiállítást", természetképet készítettek.

Az ötletességüknek köszönhetően ilyen "képek" keletkeztek, azaz kézzel készítették őket.
Két csapat (lányok, fiúk), két "természetképpel"

Az új templomkerítés

Pénteken délután elkészült az új templomkerítés hála egy pár jóindulatú túrinak és persze a férjemnek, aki tetemes részt vállalt a munkából. Valójában még van rajta csíszolnivaló, illetve az alapot ki akarja rakni kővel, de hát valószínű ez majd tavaszra marad és még szükséges egy réteg festék, mert nem tiszta fekete marad, hanem olyan hamuszínű lesz. Azt szokták mondani hagyd, hogy mások dícsérjenek, de én a férjemet megdícsértem, megdícsérem, mert valóban mindig mellém állt és segített, segít.

Így néz ki az eddig elvégzett munka alapján

Gyerekszáj

Orsi szokása az, hogy ha valamit nem akar cselekedni, akkor panaszkodik, hogy fáj valamije. Ma reggel nem akarta levetni a pizsamát. Azt mondja Orsi:
Anya fáj a torkom.
Ezt még ilyenkor nem mondogatta. mondom neki:
Nyitsd ki a szád Orsikám.
Elutasítóan félrefordul és mégjobban becsukja a száját.
Mondom: Orsikám nyitsd ki a szád, így ni: ááá

Mire Orsi megszólal és nagyon nyugodt hangnemben így válaszol:
Anya ne visibálj.

:)))

Orsi itthon

Amikor megérkezett Túrba, így köszöntötte anyát: Szia anya.
Majd a következő kérdése, hogy: hol vannak a babák?, ugyanis, tudja, hogy nálunk vallásóra van, ifióra, jönnek - mennek.

És máris huncutkodni kezdett



És persze, hogy kunyerálni kezdett, hogy kell gumicukor, azaz a zselés gumicukrot kérte, azt nagyon szereti, sőt most már jobban, mint a csokit.

Tele szájjal: "gumicukros mosoly"

Kádár Ervin - Tibor keresztelőjén

Vasárnap délután újból keresztelőbe voltunk hivatalosak, apa gyerekkori barátjának a kisfia keresztelőjére. Az ebédre értünk oda, mely egy kolozsvári étkezdében - étteremben volt felszolgálva. Sok baba volt jelen, egyiket etették, másikat altatták, a harmadik a babakocsikat tolta, a nagyobbak táncoltak, Orsi kissé szégyellős volt eleinte, aztán táncolt ő is, de estefele érte jöttek Csete tatáék és elvitték magukhoz, hiszen nem aludt.
Mi elég későn jöttünk el onnan, így Orsi ott maradt Csete mamáéknál és csak ma, kedden este jött haza. Egy kis minivakáció volt neki, de szereti bárhol és bárkivel elmarad.

Bodor tata születésnapja

Szombaton ünnepeltük Bodor tata, anya édesapjának a születésnapját. A család volt jelen a gyerekekkel, unokákkal együtt. A tata tortáján a gyertyákat a kicsik, az unokák fújták el. Mindketten: Sanyika és Orsi is felváltva mondogatták: "mégegyszer", miután elfújták a gyertyákat. Finom, tehéntúros - pudingos torta volt.

Ifi kekszsütéssel

A múlt pénteken a fiúk szalmakrumplit sütöttek a lányoknak, ezen a pénteken a lányok lepték meg a fiúkat finom keksszel. Közösen sütötték, egy picit besegített a harangozónő is, de a lányok végül nagyon hamar feltalálták magukat.

Készül a keksz




És a végén már nem volt mit lefényképezni, mert pillanatok alatt elfogyott.
Nagyon finom volt. Köszönjük lányok.

Ősz után a Tél

Hát ez nagy meglepetésként ért bennünket. A tegnap igaz, hogy hideg voltés estére már havas eső esett, de azért mégse gondoltam volna, hogy reggelre ilyen kép tárul elém.



Bár már régen bekapcsoltuk a központi fűtést, azért Orsi és anya nyakára is felkerült a kendő.






Orsi hál Istennek jól van, de anya le van robbanva. Fáj a torka és szortyog és fáj a dereka hogy szakad le.
Anya egyelőre ilyen gyógymódot használ: forró, citromos tea - amennyit csak bír.
paracetamol sinus
toroknak: strepsils plus és propolis cseppek.
Deréknak semmit: egyelőre pihenés.