Advent IV. vasárnapjára

Egy vers hangzott el a templomba a négy gyertya meggyújtásának alkalmával, de én ezt a történetet fűztem a prédikációba, hiszen ez fejezi ki leginkább a tiszta, őszinte gyermeki Jézus-várást, a karácsonyhoz való megérkezésünket, amikor a lelkünbe nézve a jézusi arcban önmagunkat gyermeki énünket is meglátjuk, azaz fordítva is érvényes, amikor a gyermeki énünkben - letisztítva azt az évek során felgyűlt keserűségtől, nehézségtől, fájdalomtól - meglátjuk az igazi Jézus arcot. Ezt a történetet az interneten találtam.

A SZÍV

-Holnap reggel, kezdte a sebész, Ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust - vágott közbe a fiú. A sebész bosszankodva felnézett - Fel fogom vágni a szívedet,
- folytatta, hogy lássam, mennyi károsodás történt.
-De amikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni...mondta a fiú. A sebész a szülőkre tekintett, akik csendben ültek.
-Miután látom, hogy mennyi károsodás történt, vissza fogom varrni a szívedet és a mellkasodat, és eltervezem, mi a következő lépés.
- De ott fogod találni Jézust a szívemben. A Biblia azt mondja, hogy Ő ott él. Minden zsoltár azt zengi, hogy Ő ott él. Ott fogod találni Őt az én szívemben. A sebésznek elege volt:
- Majd megmondom neked, mit fogok találni a szívedben! Sérült izmokat, gyenge vérellátást, és elvékonyodott érfalakat fogok találni. Ezután el fogom tervezni, hogy tudlak meggyógyítani.
-Jézust is ott fogod találni, Ő ott él - mondta a fiú.
A sebész elment. Leült az irodájában, és magnószalagra vette a műtéttel kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait, sérült főütőér, sérült tüdőbe vezető erek, elterjedt izomsorvadás, (visszafejlődés)
Nincs remény a szívátültetésre, nincs remény a gyógyításra, kezelésre. Terápia: fájdalomcsillapítók, és ágyban feküdni. Prognózis: itt kis szünetet tartott, egy éven belüli halál.
Megállította a magnót, de még volt mit mondania.
-Miért?? kérdezte hangosan. Miért tetted ezt??? Te juttattad őt ide! Te okoztad neki ezt a gyötrelmet és Te kárhoztattad őt korai halálra!!
Miért ?
Az Úr így válaszolt:
-A fiú az Én bárányom, nem terveztem, hogy sokáig a TE nyájadhoz tartozzon, mert ő az én nyájamnak tagja, és az lesz örökké. Itt a én nyájamban nem lesz fájdalom, olyan jólétben lesz része, amit te el sem tudsz képzelni. Szülei egy napon, találkozni fognak vele és ők is megismerik a békességet és az én nyájam gyarapodni fog.
A sebész, forró könnyeket hullajtott, de ingerültsége meg ennél is hevesebb volt.
Te teremtetted ezt a fiút, Te teremtetted ezt a szívet !!! Meg fog halni hónapokon belül. Miért ???
Az Úr válaszolt:
-A fiú az Én bárányom, vissza fog térni az én nyájamhoz, amint elvégezte küldetését. Én nem azért küldtem az én bárányomat a nyájadba, hogy elveszítsem, hanem azért, hogy egy másik elveszett bárányt megmentsen.
Az orvos megértette, őróla van szó, már potyogtak a könnyei.
A sebész odaült a fiú ágya szélére, a szülők vele szemben ültek. Akkor felébredt és suttogva kérdezte:
-Kinyitottad a szívemet???
- Igen, mondta a sebész.
-Mit találtál ? -kérdezte a fiú.
-Megtaláltam Jézust- felelte az orvos