Adventre hangolódva ezt a verset találtam az interneten. Önreflekció.
Ismeretlen szerző:
Ne azt mondd
Ne azt mondd: így haladtunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jó-e ahogy volt,
- haladhatunk-e tovább?
Ne azt mondd: így építkeztünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jól van-e úgy, amint van,
- építkezhetünk-e tovább?
Ne azt mondd: így beszéltünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: ki értette, amit beszéltem,
- folytathatom-e így tovább?
Ne azt mondd: így segítettünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: segítség volt-e a segítség,
- segítsek-e tovább?
Ne azt mondd: így várakoztunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: mire még, s mennyi ideje már,
- hogyan várhatnék tovább?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése