Edda koncert

Pénteken este bementünk Kolozsvárra, az Edda kocertre. Orsit Bodor mamáéknál letettük, hogy kissé babusgassák, majd apa és anya Marikával, Istvánnal (Orsi keresztszülei), Emesével és Levessel találkozott a sportcsarnok előtt este 9 körül.
A Paprika rádió 2. szülinapi buliját tartotta és az Edda koncertezett. Jó volt, sokat táncoltunk, ugra-bugráltunk a koncert alatt és után, hiszen reggel 3-ig tartó bulit igértek. 2 óra körül a társaság kezdett kidőlni, így aztán jó angolosan "leléptünk".
Elbúcsúztunk a komáéktól, hiszen Emeséék felajánlották, hogy hazavisznek, mert közel laknak. Náluk dumáltunk még egy nagyot, ettünk, ittünk, majd megállapítottuk, hogy kezdünk lassan kinőni ebből az Eddás dologból, mert az új számok számunkra már nem olyan nagy "slágerek", azaz mi ragadtunk le a régieknél - ahogy Leves fogalmazott és az új számok valahogy nem jönnek be nekünk. Más életstílus, más hangulat, más emberek és lassan mi már nem állunk a kör közepén, helyünket felváltja az új nemzedék. És hogy milyen lesz ez az új nemzedék.... arról is mi tehetünk, hogy milyen legyen.

Csete Borbálának születésnapjára

Isten éltessen Borcsa és nőjj nagyra.

Fogak

Orsi ma nagyon zsémbes volt. Sőt délután csak egy fél órát aludt és nagy sírással ébredt. A fogakra teszem ezt a zsémbelődést. Az első négy fogicával nem volt gond észre sem vettük, máris kibújtak. Most felül pattan ki még kettő. Többen is mondták, hogy ezekkel lehet, hogy nagyobb gond, zsémbelődés lesz, mert ezek a zápfogak fájdalmasak. No reméljük, hogy mégiscsak könnyen átvészeljük ezt a korszakot.

Ilona (Bubu) szomszéd látogatása

Ma este átjött Bubu, hogy a szüreti bál megszervezéséről beszélgessünk. Szomszédunk, de mivel alpolgármesternő sokat dolgozik a néptanácsnál. Orsi megitta a tejadagját, de mégsem akart elaludni, sőt kikérezkedett és a hálózsákban játszodt tovább, persze kényeskedett nekünk.



Így szerette a babáját. Szépen hozzásimult.

ORSI JÁR

Ma Nov. 1. este boldogsága lett a családnak. Örömkönnyekkel figyeltük, ahogy Orsi megtette önállóan a lépéseit. Nem két-három lépés hanem egyedül járt a szobában egyik végétől a másikig.
Igen erről szól a halottak napi megemlékez örömkönnyekkel végiggondolni a múltat, annak szépségeit. Nekünk erről is szólni fog November 1.

Mindenkinek

Gyertyalángok pici fénye

"Csak egy pillanat és messze száll a lélek
Olyan helyre mit nem láttunk soha
Oda, amiről szépeket mesélnek
egyszer mi is eljutunk oda." (Fluo)

Ma nagyon rosszul voltam. Kiderült, hogy légúti tüdőgyulladásom van. Ágyban fekszem, mindenem fáj, a lelkem is, mert nem tudok kimenni a temetőbe, pedig nagyon vágyodom oda. Érezzem a lábam alatt zörgő leveleket, a gyertyalángok fényét és érezzem ezt a november 1. furcsa de mégis kedves illatot amit az égő gyertyák és krizantén virág áraszt. Ma veszteségeink kerülnek előtérbe, szeretteink képe és fénye. Ma minden erről szól az Égi és Földi fényekről. Nem gyújtok gyertyát, de a lelkemben égnek a gyertyák, az emlékezésnek, az elmúlásnak a gyertyái és évről évre, újra és újra csonkig égnek.
Szeretem amikor kezemben tartom a tüzet, régen én voltam az, aki tüzet adtam a gyertyának, kis kezemben tartogattam a gyufát, a zsebembe rejtettem, nehogy elveszítsem és szerettem ahogy zörögnek a zsebemben, majd "életre kelnek" és fényt adnak. És úgy érzem ez az én hivatásom most is, életre kelteni a fényt és mindig tüzadóként, fényadóként élni az emberek között.
Emlékezünk, gondolataink messze elbarangolnak az élettől a halálig, a transzcendesig, és az élet titkát keressük és a keresésben elmegyünk mellette, mert az élet titka nem más, mint maga az ÉLET.
Isten áldása legyen velünk mindannyiunkkal élőkkel és holtakkal egyaránt.