Advent I. vasárnapjára

Ez a vers lesz felovasva a templomba is. Mi advent I vasárnapján a csend gyertyáját gyújtjuk meg, hogy a lélek csendjében jobban tudjunk Istenre, önmagunkra, embertársainkra ráfigyelni, ráhangolódni.
Kívánunk mindenkinek meghitt adventi vasárnapokat és várakozással teli készülődést karácsony ünnepére.

Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások, szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent?
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, õrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tûzön és akadályon,
új erõt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk
-a csendben!
Túrmezei Erzsébet

Adventi koszorú

Ma délután az ifisekkel elkészült a templomi adventi koszorú.
Ilyen lett.

Orsi dolga

Orsi szundi-bundi.
Mostanában babával szeret aludni, neki mondogatja a mesét, míg aztán belealszik. Így van ez délutánonként és néha az esti alvásnál is.



A jaurtot csakis egyedül szereti enni, az ő helyéről: a kis székéből, az asztalkájáról.


És végül jöhet a rajzolás is. "Vonalakat és betűket írok" - mondogatja Orsi.

Várakozás

Adventre hangolódva ezt a verset találtam az interneten. Önreflekció.

Ismeretlen szerző:
Ne azt mondd

Ne azt mondd: így haladtunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jó-e ahogy volt,
- haladhatunk-e tovább?

Ne azt mondd: így építkeztünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: jól van-e úgy, amint van,
- építkezhetünk-e tovább?

Ne azt mondd: így beszéltünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: ki értette, amit beszéltem,
- folytathatom-e így tovább?

Ne azt mondd: így segítettünk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: segítség volt-e a segítség,
- segítsek-e tovább?

Ne azt mondd: így várakoztunk mindig
és így is fogunk,
kérdezd inkább azt: mire még, s mennyi ideje már,
- hogyan várhatnék tovább?

A lélek dala

Ezt a történetet a kismamaklub listáján olvastam.

Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyerek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujában, és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a gyereket.
Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik a gyermeket.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezét éneklik győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal.
Jack Kornfield

ORSI 2 ÉVES

MA töltötte anya és apa angyalbogara:a kis Orsolyánk a 2 évet. Ezelőtt pontosan két évvel született ezen a napon: 2007 nov. 16-án délután 2 óra 35 perckor.
Átgondolta anya, hogy mennyire aggódott a szülési fájdalmak közepette azon a napon, de azért Istenem milyen örömteljes pillanat volt az. Hát leírni nem lehet.
Ma ünnepeltük meg a kismamaklubos találkozáson az októberben, novemberben és decemberben születetteket.

Kádár Edina-Réka keresztelőjén

Ma délután újra keresztelő volt a baráti körünkben. Az idén ez volt a negyedik és egyben az utolsó. No de öröm keresztelőkre menni.

Orsi


A lányok buliznak, táncolnak.
Balról jobbra: Dorottya, Dalma és Orsolya