Önkiszolgálás

Anya kiszaladt az üzletbe, azaz csak átszaladt az úton tejfölt vásárolni a vacsorához, de Orsi mégse várta ki a vacsora tálalását, inkább kiszolgálta saját magát.

Osváth Tamás konfirmálásán

Virágvasárnapi vallás fogadalom.
Orsi Sanyikával, az unokatestvérével. Orsi féltékenykedik: Amikor apa anyával táncolt, Orsi is be akart kerülni a képbe, vagyis nem lehetett csakis hármasban táncolni.

Orsi és Sanyika

Tavaszi takarítás a múlt héten

Nagytakarítás kertben, házban. Apa a kinti sáncat, az udvart takarítja, gereblyél és persze Orsi is ügyeskedik a kertben a kertészfelszerelésével

Timi szülinapja

Tulajdonképpen 23-án született, de vasárnap ünnepeltük. Anyáék a gyors bevásárlás után a Corából indultak Timihez, anya unokahúga, ott már vártak bennünket megterített asztallal és Bodor tatáék is ott voltak már.
Bodor mama készítette Timinek a tortát, mint már hagyomány, hogy az unokák szülinapja alkalmából mindig készít tortát.

Sajnos a fényképezőgépet itthon felejtettük, de reméljük hogy majd egy párat átküldenek nekünk.

Este leszaladtunk Csete tatáékhoz, hogy lássuk hogy van a déditata, mert ágyban fekszik, eltörött a combcsontja és a kora miatt nem lehet műteni, sőt a gipsz is lehetetlen, mert csavarok kellenének.

Ezután anyáék hazaszáguldoztak.

Új szó Orsitól

Vasárnap reggel Orsi felébredt és látta, hogy anya is és apa is itthon van. Többször kiáltotta, mondogatta egymás után, hogy: anya apa, anya apa, míg a végén ezt a szót alakította a kettőből, hogy: anyapa.
Majd aztán újjongva ismételte többször, mintha büszkébben mondogatta, mint egy feltaláló.

Ki a gazda?

Ma délelőtt sétáltunk, bicikliztünk Orsikával, csak mindig nyöszörög, fél a 9 hónapos farkaskutyánktól, mi tagadás már elég nagy a kutya.
Mesélem Orsinak, hogy Ében kutyája nem csinál semmit, nem bánt téged, mert: te vagy a gazdája - mondom Orsikámnak.
Erre Orsi: Igen, ő a gazdám, nem bánt.

Orsi ima

Esténként van amikor akar imádkozni van amikor nem. Nem erőltetem, sőt egyedül szereti mondani. Ezt az imát mindig így mondja: Én Istenem helyett:Jó Istenem (kétszer) és a vége...- mindig elmosolyodom.

"Jó Istenem, Jó Istenem
becsukódik már a szemem
De a tiéd nyitva Atyám
Amíg alszom, vigyázz magadra."

Hát igen Isten is vigyázzon magára.

Egy kis "eledel" a léleknek

Ezt a kis történetet az interneten találtam, már régebb, de mindig jólesik újraolvasni.

Látogatóban Istennél

Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
- Az én idom végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
- Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyermekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna.
- Atyaként mit szeretnél, hogy gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg?
- Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk. Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket. Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot, és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.
Búcsúzásnál megköszöntem szavait, Ő pedig így válaszolt:
- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.

Orsi első remekműve vízfestékkel

Ma festette. Eddig csak színesceruzával rajzolt, irka-firkált.

Orsi 28 hónapos

Orsi ma pontosan 2 éves és 4 hónapos.

Ma majdnem 4 órát aludt.
Álmosan

Első nap az óvodában

A tegnap volt az első nap az óvodában. Orsi 2 éves és majdnem 4 hónapos.
Megérkeztünk fél 9-re. Nehezen merészkedett be az ajtón, de anya is ott kellett maradjon vele. Ott maradt 10-ig. Ekkor elmondtam, hogy el kell menjek kenyeret venni, mert bezár a bolt, erre Orsi: én is megyek. Végül maradtam még pár percet, majd ismét kérdeztem: Orsi anya elmehet? Maradsz a babákkal, gyerekekkel?
Orsi válasza: Majd később menjél. Nekilátott rajzolni, majd újra elmondtam, hogy anya el kell menjen kenyeret vásárolni és kell főzzön. Orsi válasza: Én maradok a babákkal. Mondom: Nagyon ügyes vagy. Anya majd visszajön, jó? Egy halk: jó - volt a válasz és leléptem. Hallottam ahogy az ajtón kifele jöttem, hogy szólította az óvónénit és megkérdezte: Mit csinálnak ott azok a babák? (gyerekek)
Megnyugodva felszusszantam és otthagytam Orsit az óvodába.
11 óra fele felmentem, bekukkintottam az óvoda ajtón, az óvónéni intette, hogy nem sír, játszik. Boldogan sarkon fordultam és hazamentem, és csak 12 órakor mentem utána. Boldogan jött felém és újságolta, hogy az óvónéni neki is készít bohóckát papírból.
És nem sírt!!! Nagyon büszke vagyok rá.

Ma reggel boldogan öltözött egy kis segítséggel, de elmondta, hogy nem megy egyedül: anya is jön. Ma is nehezen ment be, mivel csak két gyereket ismert azelőtt, ültem 5 percet, majd amikor az asztalhoz ült a kirakós játék elé, mondom: Orsi anya most elmegy, majd aztán visszajön. És nem ellenkezett. Ma is felmentem 10 óra után, de az ajtón keresztül hallgatózva semmi gyanús sírást nem hallottam, így ma is sarkon fordultam és 12 órakor mentem utána a többi szülővel. És boldogan újságolta, hogy tornásztak és festettek. - vízfestékkel -

Meg szeretném szoktatni vele az óvodát, hogy majd ősszel a pici testvérkéjével ne kelljen többször bemenni az óvodába, hogy menézzem és megnyugodjak, hogy jól van és nem sír, mert ha végigsírta volna az egész 4 órát, akkor csak nem hagytam volna mégse az óvodába. De nagyon nagyon boldog és büszke vagyok hogy az én lányom ilyen ügyes, hogy megértette, hogy: anya majd érted jön, hiszti és sírás nélkül.

Íme az első napról a kép:

Erős önbizalom

Orsi egyszer egyszer ezt kérdi tőlem: Anya szép vagyok, ugye?
Mondom: Nagyon szép bogaram, gyönyörű. Aztán ismételgeti többször is: gyönyörű, gyönyörű.

Ma magyarórán Petőfi Sándor "Reszket a bokor mert..." című versét kérdeztem ki. Ma a lelkészi lakáson tartottuk a magyarórát. Az egyik diák többször is elkezdi az első versszakot. Mondom, jó, mondja tovább, de mindig azt feleli, hogy kezdi előlről.
Délután öt óra fele mint derült égből villámcsapás:
Orsi rákezdi: Reszket a bokor, majd kérdi: Anya reszket a bokor?
Mondom: Igen Orsikám. Reszket a bokor mert madárka szállott rá.
Orsi: Anya reszket a bokor? Miért?

No az igaz, hogy már pár hete mondogatom, hogy Orsi majd mész óvodába, jó?
Mire Orsi: Iskolába megyek!

Azért az óvodát nem kéne átugorjuk:)