2009. május 20., szerda

Hazatérés Pestszentlörincről

Igen!

Már nagyon régen be akartam erről számolni, de valahogy töb időt akartam tölteni a lányommal. Nem is lehetne leírni az élményt, az emlkékeket, melyek bennünk megmaradtak és mi tagadás nyomot hagytak bennünk.
Jó volt a megérkezés, boldog volt az a pillanat, amikor láttuk és megtapasztaltuk, hogy vártak bennünket. Az estebéd után "megszőttük" a barátság, testvérkacsolat fonalát, majd családoknál elszállásolva kipihentük az utazás fáradságait. Másnap reggel városnézés egész nap, millió egy helyen megfordultunk, hiszen nagyon jó "idegenvezetőnk" volt, Levente személyében. Jó volt megpihenni a Dunaparton megsimogatni a huncut hullámokat, melyek a lenge szél hatására keletkeztek, jó volt érezni a kezünkkel és lábunkkal az "édes-hideg" Duna vizét, jó volt az esti homályban "belátni" a magyar földet, a várost, jó volt este csúszdázni és ezáltal előhíva belőlünk a gyermeket és önfeledten kacagni, szabadnak lenni. Szombat este fáradtan zuhantam ágyba, a megannyi átélt élménnyel, szinte újraálmodtam azt a napot.

Vasárnap gyermekistentiszteleten vettünk részt, amit Szász Adrienne, a volt lelkész tartott, ezután közösen elfogyasztottuk a bográcsos pörköltet (nem gúlyás, amit Levente az útikalauzunk főzött (megtapasztalhattuk ezt a tulajdonságát is, mint jó szakács), majd az én meglepetésem következett. Adri beszámolt egy keveset a gyerekistentiszteletről (nagyon fontolgatom ennek bevezetését Túrban is), de talán úgy nevezném el, hogy "családi istentisztelet" - ezt az elnevezést látta jónak Adri is hiszen ott is családostól mennek - . Ezután egy bibliai részt olvastm a Bibliából Péter és Kornéliusz látomását, majd elbeszélgettünk egy kicsit a másságról, a boldogságról. Felolvastam egy ősi norvéd verset, felolvastam az Álom és bölcs történetet, majd a végén azzal zártam le a találkozást, az együttlétet, hogy mindenki mindenkinek a lapjára egy üzenetet kellett írjon, hogy mit kíván, üzen neki. Mindenki a saját lapján levő irottakat pedig magában átolvasta és "szívébe zárta".
Ezután mindenki hazament ki-ki ahhoz a családhoz, ahol eddig is lakott és megegyeztünk, hogy másnap a templomnál gyülekezünk, hiszen indulás hazafelé.

Hát ilyen volt...ilyen jó volt nekem ott lenni találkozni a hívekkel, Adriennel, Marikával ( a gondnoknővel), Zsókával, Miklóssal, Leventével és mindenkivel, akikkel találkoztam.

Íme pár kép ízelítőnek, de nagyon sok kép van.
A templombelső



A testvérkapcsolat, barátság fonala



Anonymus szerencsét, sikert hozó tollának a megérintése




Városnézés



Hej Dunáról fúj a szél...









A gyerekistentiszteleten játék közben



Tóthné Erdő Marika gondnoknővel



Az ajándékok átadása




A közös vasárnapi ebéd - a finom pörkölt -



A "búcsúüzenet" - jókívánságok leírása -

2009. május 14., csütörtök

Gyülekezeti kirándulás

Anya 3 napig nem lesz itthon. Holnap reggel indul Budapestre, pontosabban Pestszentlörincre még hét gyülekezeti hívével és hétfőn reggel indul vissza. Most éppen azon gondolkodik, hogy mit főzzön, hogy maradjon itthon ennivaló apának és Orsinak. Lassan már a csomagoláson jár az esze, a kiránduláson, az útvonalon és közben arra is gondol....jaj de messze van még hétfő.

Anya volt még távol Orsitól két napot, no de most este sem lesz anya és reggel sem, csak hétfő este.

No de azért a ma esti napunk még hátra van, bár esőre áll az idő, azért miután Orsi felkel játszunk még egy jó nagyot.

Anya elmegy három napra, de itthon hagyom Orsinak "képzeletben" egy örzőangyalkát, hogy vigyázzon Orsira és itthon lesz apa is.

2009. május 10., vasárnap

5 éves eljegyzési évforduló

Tulajdonképpen Május 15-én lenne, de mivel anya a jövő hét végén nem lesz itthon, ma ünnepelktük meg. Anya egy almatortát sütött ez alkalomra. Majd az esküvői évfordulónak júniusban megadjuk a módját, főleg ha anya vizsgázni fog akkor.

Tota, tota, tota.
- kiáltotta Orsi.



Íme a recept. Könnyű torta és az elkészítése is az.

Hozzávalók:
kb. 12-14 db. alma
egy csupor cukor
egy vaj vagy ráma margarin.
pár szem meggy (ez lehet kompot is) vagy mazsola vagy dió.

A piskótához,(tortalaphoz):
10 tojás
10 kanál cukor
10 kanál liszt
1 sütőpor

A tetejére diszítéshez: puding és/vagy tejszínhab - de akár el is maradhatnak.

Elkészítés:
Az almák magházát kivájjuk, majd megpucoljuk, de ügyeljünk arra, hogy egészben maradjanak, majd megtöltjük őket meggyel vagy mazsolával vagy dióval.

Odateszünk egy lábast a vajjal és a cukorral a tűzre és addig kavargatjuk, amíg egy nagyon keveset "megkaramellizálódik" - vigyázat, csak éppen egy kicsit megváltoztatja a színét, amikor már vastagodik levesszük a tűzről és belehelyezzük a megtöltött almákat szépen körbe,egymás mellé. FONTOS hogy az almák szoruljanak, ne legyenek lazán, mert akkor a kiborításnál, nem "gurulnak" le a tálról. Ezután behelyezzük a lerbe (lassú tűzön addig, amíg felverjük rá a piskótát. Amikor elkészítettük a piskótát ráöntjük az almákra és visszatesszük a lerbe és otthagyjuk lassú tüzön, míg megsül (kb. háromnegyed óra) - de ha nagyobbak az almák és a piskóta is több tojásból van néha majdnem 1 órát sül.
Miután megsült kivesszük, gondosan meglazítjuk körbe, majd ráhelyezünk egy tálat és átfordítjuk a tortát, így az almák fölülre kerülnek. Megtörténhet, hogy még maradjon egy kevés szirup a fenekén, ezért jó ha nem lapítóra borítjuk ki, hanem tálba.

Miután kihült a torta diszíthetjük pudinggal és tejszínhabbal, de akár így is maradhat, mert nagyon mutatós, az egész almák szép kört alkotnak. DE szabadon is engedhetjük fantáziánkat...
Én pudinggal, kiwivel és csokidarával diszítettem.


Hármasban a család, a kertben, a hintaszéken

2009. május 7., csütörtök

Mai képek Orsiról

Így mosolygunk.



és így kacagunk: háháhá

2009. május 5., kedd

Anyák napja margójára

Minden évben eljött anyák napja.
Az idén - mivel Orsi lányom már nagyobb - elgondolkoztam egy kicsit, "felülvizsgáltam" anyai szerepemet. Mi mindenre "megtanított" a lányom. Még csak alíg másfél éves, de már sokmindenre rájöttem, megtapasztaltam, hogy nem minden működik a "könyv szerint". Megtapasztaltam, hogy hol a türelmem határa (van ilyen? igen), hogy már egy gyors zuhany elegendő a felfrissuléshez, hogy nincs annyi időm, hogy leüljek és elolvassak egy jó könyvet. Megtapasztaltam, hogy egyszerre több dolgot is lehet tenni: főzni, vasalni és elmélkedni egyszerre, és közben mos a mosógép. Megtapasztaltam, hogy azért jó volt néhány nap Orsi nélkül - ami nem azt jelenti, hogy nem szeretem vagy nem törődöm a lányommal, hanem egyszerűen csak azt, hogy kell egy kis szünet és ilyenkor jó magammal foglalkozni. Megtapasztaltam, hogy a kevés alkalommal (hála Istennek csak 2x) amikor beteg volt, mindig hétvége volt, amikor zárva az orvosi rendelő. Kissé agodalmakkal telt el az a hétvége, de éreztem, tudtam, hogy a rossz dolgok hamar elmúlnak, mint ahogyan az évek is nagyon hamar eltelnek... néha kissé túl hamar... Megtapasztaltam,hogy mit jelent önállóan enni másfélévesen, hogy a leves remek hajzselé...hogy amit kér a lányom azt minden áron elakarja érni és eléri... És remélhetőleg még mennyi mindent fogok megtapasztalni...
Egy verssel kívánok így utólag is nagyon boldog anyák napját.

Ezt a verset Jakabházi Annamarinál láttam, remélem nem gond, hogy "kölcsön" veszem. Ezzel kívánok édesanyámnak, anyósomnak, nagymamámnak, minden édesanyának boldog anyák napját.

"Nem az a leghatalmasabb,
aki ország-világ ura,
Nem az a leghatalmasabb,
aki szelek, tengerek fölött uralkodik.
Nem az a leghatalmasabb,
akinek a legtöbb öldöklő fegyvere van,
az sem,
akinek legnagyobb a kincse, gazdagsága,
hanem az a leghatalmasabb,
aki embert szül a világra.

- Szakály Dezső -

2009. május 2., szombat

Buli buli buli

Ma tartotta anya a szülinapját. Vendégekkel közösen ettünk, ittünk beszélgettünk.
A gyerekekkel pedig elfújtuk a gyertyát a tortáról, mert hát úgy illik, hogy a tortán gyertya is legyen.



Másnap, vasárnap folytatódott a buli, miután lejárt az anyák napi ünnepély, megérkeztek a mamák, taták és anya nővére családjával együtt.

Anya Szülinap: kerek 30.

Anya 28-án töltötte a kerek 30 évet. Hivatalosan 29-én, mert ez a nap van beírva a személyazonosságiba, de így legalább két napon át ünnepeljük. A "Healing of memories" csoporttársaim meglepetéssel fogadtak a vacsoránál.
Elénekelték: "Áldjon meg téged" című éneket majd egy könyvet: 21. századi imák címmel és egy virágkosarat adták át nekem.



Nagyon meglepődtem és köszönöm nagyon nekik.

Este hazaérkezve a férjemuram is nagy meglepetésben részesített. 11 szál rózsát és egy arany nyaklánc + fülbevalót adott át, hiszen mégiscsak 30 év az 30 év. No irigykedjetek...



A nyakláncot majd egyszer meglátjátok rajtam...