2009. április 26., vasárnap

Demeter Erika nálunk

Sokminden történt.
Összegezve.

Kománé szülinapján voltunk, majd Orsi két napot Magyarszováton, a férjemuram szüleivel, Csete mamáékkal töltött. Tényleg nagyon szuper-ügyes lányunk van. Ez nem is annyira dicsekvés, csak NAGYON jól elvan bárkivel. Persze vannak bújos napjai is, de nagyon "szociabilis" - szép magyar szóval.

Anya hétfőn kezdte a "Healing of memories" kurzust - két hét áprilisban és két hét lesz majd júniusban. Csoportvezetést, kommunikációelméletet, lelkigondozást tanulunk, tanultunk mindezt interkultúrális, interetnikai, interkonfesszionális síkon többek között.
Demeter Erika erdőszentgyörgyi lelkésznővel "ingáztunk" minden nap Kolozsvárra - azaz apa vitt és hozott - Este jókat dumáltunk. Így néztünk ki estére:)

2009. április 15., szerda

Kománénak: Szalma Marikának

Boldog szülinapot kíván neked: a komád, kománéd és keresztlányod: Orsi.

"Húnyt szemmel bérceken futunk
s mindig csodára vágy szívünk:
a legjobb, amit nem tudunk,
A legszebb, amit nem hiszünk.

Az álmok síkos gyöngyeit
szorítsd, ki únod a valót:
hímezz belőlük
fázó lelkedre gyöngyös takarót."
- Babits Mihály -

2009. április 13., hétfő

Húsvét - összegezve

...Fárasztó volt.
Húsvét I. napján vasárnap anya Szinden is prédikált, ott is és Túrban is betegekhez is vitt úrvacsorát, így anya pontban háromnegyed 6-kor este parkolta le a kocsit az udvarra. Ezután átöltözés, mert az anyukák vártak ebéddel - azaz már vacsorával.
Kissé átgondolva ezt a napot végülis nemcsak fárasztó volt, de tényleg örülök, hogy mindenkihez (aki akarta) eljutott a húsvéti örömüzenet. Tudom, hogy a betegek nagyon vártak és boldog vagyok, hogy örömet tudtam szerezni nekik azáltal, hogy részesülhessenek az örömüzenetben és az úrvacsorában.

Másnap istentisztelet után a locsolók fogadása következett. Most már anya is felszusszanhatott egy kicsit. Orsi kezdetben nem tudta mire vélni a locsolók kezében a kölnivizet, nem értette, miért mit csinálnak, miért emelik a feje fölé, a szeme elé... de lassan belejött- és "úri lányok módjára" ügyesen fordította el fejét valahányszor öntözni próbálták.

Harmadnapján aztán végképp kipihente magát anya.

Összegezve - békességben, örömben telt el, kis fáradtsággal fűszerezve.

Húsvét előtti készülődés

Anya az utolsó simításokat végzi. Kitette a virágokat az erkélyre, hogy mossa meg őket és Orsi is kinnt sétált, majd "csücs" a fűben. (Csak most volt ideje ezt bejegyezni)



Anya ki-kinézett az ablakon, hogy lássa mit dolgozik Orsi, egyszer aztán mikor anya kilépne az ajtón, hogy nézzen Orsi után mert az udvaron sehol, hát Orsi anyával szemben az ajtóban. Mekkora ijedtség, majd mekkora csodálkozás...

-Orsikám hát te hogy kerülsz ide? Hogy jöttél fel a lépcsőn? Eddig egyedül sohasem mászott fel, mindig kiáltott anya után.

Hát így! És Orsi mutatja...

Fel...


Le...



Apa később elültette a facsemetéket, amelyeket még aznap vásárolt: két almafa, egy körte és egy cseresznye.

2009. április 8., szerda

Fontos esemény

Orsi ma, először kérte a bilit és nagydolgot csinált.

Először amikor kérte csak "kipróbálni" akart, mert hamar rázta a fejét, hogy nincs semmi, majd egy jó félóra után elém áll és mondja és mutatja is, hogy "mámá káká". A kérdésemre, hogy: Orsi van káká? Bólintott majd ezt mondta: hama, hama -azaz = hamar, hamar. Gyorsan pelust le és csodák csodája a bilibe csinált.

Ez fontos esemény, hiszen eddig nem kérte csak anya tette párszor a bilire, aminek aztán mindig az lett a vége, hogy felállt, és határozottan mondogatta hogy: nem, nem és a bili üresen maradt.

2009. április 4., szombat

Konfirmáláson rokonoknál

Ma délután, ( ápr. 5-e, de nálam a bejegyzésnél mégis 4.-e van) Virágvasárnapon konfirmálási ebéden voltunk anya unokatestvérénél: Tóth Norbinál. (református)
Sajnos csak az ebédre értünk el. Szombaton sem voltunk a kikérdezésen és vasárnap anya is szolgált.
Az ebéd Kolozsváron, a "Tineretului" vendéglőben, étkezdében volt a Marasti negyedben, a tó mellett.

Orsi útra készen:



Megérkezve a vendéglőbe.



A gyerekek: A hátsó sorban balról jobbra: Dalma, elől testvére Dori, Bogi hátul (keresztlányunk) és előtte Orsi.



Kereszttestvérek: Bogi és Orsi

Virágvasárnap

Hozsánna, hozsánna.
Áldott aki az Úr nevében jön.

Így néz ki a ház előtt a kis virágoskert. Verőfényes, így itt nyílnak leghamarabb a virágok.
E törpe tulipánokkal kívánok mindenkinek: Áldott Virágvasárnapot, és lelki készülődést az ünnepre.

2009. április 2., csütörtök

Anya segítek

Bejöttünk a kinti sétálásból, alíg vetköztettem le máris a konyhába ment, elkapta a mosogatószivacsot és törölni kezdett. Mindegyre csak ezt mondta: kákás, majd törölni kezdett.

Orsi is ki szeretné venni a részét a takarításból. Látja, hogy anya egyfolytában szorgoskodik, hát ő is kipróbálja ezt az ajtón.



...majd a széken.

Nagytakarítás

Házban, udvaron, lelkünkben.

Ennek is eljött az ideje. Apa kinnt takarít az udvaron, anya bent a házban. Ablakpucolás, függönyök, szőnyegek kimosása.

Orsi felébredt, így ki kell menni vele a megszokott délutáni sétára. Nézzük, apa hogy dolgozik, lemeszelte a fákat, majd felásta a tövénél.



Apa szorgoskodik



És a kövek is érdekesek.



Sokszor érzem úgy, hogy nem érem utol magam, pedig sokszor megálljt parancsol a mi testünk - pszichoszomatikus betegségek jönnek elő - és ilyenkor szükség van arra, hogy várjuk meg, hogy "beérjen, utolérjen a mi lelkünk" és kicsit elemezzük, hogyan is állunk...
Egységben kell lennem önmagammal, felebarátommal, Istennel. Vajon egyensúlyban vannak-e a dolgok, ezért oly szükséges életünkben a harmónia.

És igen van amikor nekem is le kell állnom és van, hogy a mosogatás halomban van, de Orsival való sétálgatásunkat fontosabbnak tartom. Carpe diem? Igen, de nemcsak. Ebben az is benne van, hogy néha felgyorsulhatok,felgyorsulok, de néha, amikor szükséges (és mese nincs)lelassulhaok, lelassulok. És ez így rendben van.

Ügyesen utánoz

Orsi leginkább "menés közben" tanul, azaz olyankor, amikor nem is próbálom semmire sem tanítani, csak beszélgetek vele, mesélek neki. Nem ismételem többször a szavakat, csak akkor, ha látom, hogy ügyesen utánoz. Utánozzuk közösen az állatok hangját, mert hát úgye itt nálunk is a szomszédban is akad bőven. Nagyon szépen utánozza az állatok hangját.
A kutya így ugat: váu váu.
A cica: miáu, miáu.(röviden ejtve)
A bárány: meeeee, meeeee (hosszasan ejtve)
A ló: nyiá, nyiá.
A tehén: múúú, múúú (hosszasan)
A pulyka - no ezt én nem tudom hogy, de Orsi nagyon érdekesen csinálja.
A szamár: ijá, ijá. (röviden)
A majom: hú, hú, hú, hú (röviden ejtve de sokszor)

A szavakat is szépen utánozza, ahogy tudja:
A galamb: gambam
A kulcs: kulsz
Az ajtó: atú
A zipzár: zinge
A bili: biji
És érdekes, hogy a gól szót tisztán ejti, ez persze a labda.
Kimondja tisztán, hogy anya, apa, tátá, mámá, de jól megrágva ejti őket.
Saját magának azt mondja, hogy Oti, illetve néha úgy hangzik mintha így ejtené: Otyi
Szépen mondja, hogy néni, és a bácsinak pedig: ecsi.
Amikor kérdem hogy hány éves, azt válaszolja, hogy aty - ez egy akar lenni.
Amikor a székról le akar szállni, azt mondja: ász.

Mondja: baba, pápá, tejcsi, káká, tata, mama, táj (és int, hogy menjünk), bé, ki.

Egyik nap így kiáltottam be apát: tuti - néha így mondom neki, néha édesem. Egy idő után hallom Orsit, hogy ezt fújja megállás nélkül: tuci, tuci, tuci.
Kérdem: Mit mondasz Orsikám? Néma csend. Megint kikiáltok apáért a konyhaablakon: tuti gyere már. Orsi megint rákezdi: tuci, tuci, tuci. Ekkor jöttem rá, hogy ő is káltja apát: tuti.